Alábbhagyott az állampapírok iránti kereslet, az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján múlt héten csupán bruttó 70,3 milliárd forintért vettek lakossági kötvényeket a befektetők. A visszaesést azonban jó eséllyel újabb felfutás követheti, hiszen a következő napokban ömlik a háztartások nyakába a valaha volt legnagyobb PMÁP-pénzeső.
Ha azt hittük, már láttuk a nagy pénzesőt a prémium állampapíroknál, tévedtünk: a következő pár napban közel 550 milliárd forint landol a magyarok számláin. Ezzel pedig három PMÁP-sorozat kamata fog visszaesni a mostani 18-19% közötti szintekről 4-5% környékére, és lesz egy nagy tőkelejárat is. Mutatjuk a részleteket és a tudnivalókat.
130 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak február végén, mint december végén, pedig azóta több PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény az eddigi 670 milliárd forintnyi kamatfizetés 20%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 80%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, ennek egy része az intézményi papírokban landolt. Az év első két hónapjában kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 700 milliárd forinttal csökkent, ennek két nagy nyertese a FixMÁP és a BMÁP volt.
A korábbi hetekhez képest jócskán visszaesett a lakossági állampapírok értékesítése az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján, múlt héten 142 milliárd forintért vásároltak lakossági papírokat a megtakarítók. Úgy tűnik, a történelmi léptékű kamatfizetések révén kiáramló összegek nagyrészt megtalálták a helyüket, legközelebb jövő héttől kezdődően lehet időszerű egy igazán nagy állampapír-vásárlási hajrá.
Új csúcsot döntött a bankok állampapír-állománya, egyetlen hónap leforgása alatt nettó 565 milliárd forint névértékű kötvényt vásároltak a hazai hitelintézetek, a külföldi szereplők azonban még így is lekörözték őket. Az államadósságnak jelenleg 24,4%-át a bankszektor tartja kézben, a külföld részesedése 30,8%, a háztartások pedig 27,0%-kal veszik ki a részüket az állam finanszírozásából. A lakosság kezében lévő állampapír-állomány névértéke enyhén nőtt, piaci értéke azonban csökkent, amit főként a januári PMÁP-kamatfizetések okozhattak. A Magyar Nemzeti Bank friss értékpapír-statisztikáiból csemegézünk.
A nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán közzétett egy ábrát, amely bemutatja, hogy az eddig kamatot fizető Prémium Magyar Állampapír sorozatok esetében az állomány hány százalékát váltották vissza a háztartások.
Jövő hétfőtől, azaz március 3-tól új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a konstrukció fontosabb paraméterei nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős, 5,75-6,75% között mozgó kamatozással. Nemrég a FixMÁP-ból is új sorozatot bocsátottak ki, de ott sem változtak a feltételek.
48%-ot tesz ki a visszaváltási arány a Prémium Magyar Állampapírnál, idén átlagosan 12 százalékos kamatot fizet az állam a lakosságnak - többek között erről is beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Pénz7 hétfői ünnepélyes rendezvényen.
Eldőlt, hogy mennyi lesz a 3 év futamidejű Bónusz Magyar Állampapír kamata a következő kamatperiódusban: a jelenleg vásárolható kötvény jövő keddtől egy negyedéven át 7,5%-os évesített kamatot termel a befektetők számára. Idén eddig a Fix Magyar Állampapír bizonyult a vásárlók kedvencének, de a megtáltosodott BMÁP mostantól komoly riválisa lehet a favoritnak. Mivel a héten rekordnagyságú kamat- és tőkefizetés érkezik a megtakarítók számláira, minden bizonnyal jelentős mennyiség fog elkelni az aktuális bónusz-sorozatból.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy kitől is kapta a legtöbb támogatást eddig a háborúban Ukrajna, és hogy az amerikai kormány háborúval kapcsolatos tervei mit jelentenek az EU és persze az oroszok által lerohant ország számára. A témával kapcsolatban Szabó Dániel, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében a napokban óriási mennyiségben kamatot fizető Prémium Állampapírokkal foglalkoztunk, egyebek mellett azt a kérdést jártuk körbe, hogy milyen átrendeződések figyelhetők meg a lakossági állampapírok piacán. Erről Árgyelán Ágenst, lapunk pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
A február hozza el az igazi pénzesőt a prémium állampapíroknál: a következő pár napban 420 milliárd forint landol a magyarok számláin. Ezzel pedig hat PMÁP-sorozat kamata fog visszaesni a mostani 18-19% közötti szintekről 4-5% környékére. Mutatjuk a részleteket és a tudnivalókat.
Idén eddig összesen közel 250 milliárd forint landolhatott a PMÁP-befektetők számláján a 2033-ban és 2027-ben lejáró konstrukciók kamatfizetésének köszönhetően, de februárban jön csak a 2025-ös pénzeső java. A számok most azt mutatják, hogy ismét csökkent a kereslet az előző hetekhez képest, igaz, a következő pár napban jönnek a legnagyobb összegű kamatfizetések, amelyeknek hatása majd az e heti értékesítési számokban csapódhat le.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében a Donald Trump-kormány első intézkedéseinek belső megítélésről, valamint az Elon Musk által irányított közszféra-átalakításról volt szó. Vendégünk volt Szabó Ákos, a Portfolio Globál rovatának elemzője. A második részben a friss állampapírpiaci trendeket elemeztük, és arról is szó esett, hogy hogyan reagáltak a magyarok a Prémium Magyar Állampapír kamatfizetéseire. Erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Meglepő vagy sem, 47 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak január végén, mint december végén, pedig két fontos PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény a múlt havi 315 milliárd forintnyi kamatfizetés 15%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 85%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, mintegy 100 milliárd forint az intézményi papírokban landolt. Még érdekesebb, hogy a januárban kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 316 milliárd forinttal csökkent, vagyis a tőke 23%-a választott egyelőre a két konstrukció helyett valami mást.
A frissen megjelent tájékoztató szerint az eredetileg február 7-én záruló értékesítési időszakot február 28-ra tolja ki az ÁKK a jelenleg vásárolható, 2032-ben lejáró Prémium Magyar Állampapír esetében.
Januárban összesen közel 250 milliárd forint landolhatott a PMÁP-befektetők számláján a 2033-ban és 2027-ben lejáró konstrukciók kamatfizetésének köszönhetően. A friss statisztikákból pedig az is kiderül, hogy mennyi új állampapírt vásároltak a lakossági befektetők akár ebből, akár más forrásból.
Pár napon belül kamatot váltanak a Babakötvények, február 1-től a korábbi 20,6% helyett már 6,7%-os kamattal ketyegnek tovább. Mindeközben új Babakötvényt is piacra dobnak, az előző évi inflációra az elődjeihez hasonlóan 3 százalékpont kamatprémiumot fizet, így pedig érdekes helyzet áll elő: míg a korábbi években a Babakötvény volt messze a legjobb kamatot biztosító állampapír a piacon, most találunk ennél jobb kamatozású konstrukciót is. Azért a Babakötvénynél is van egy csavar a történetben, aminek sokan örülhetnek.
Február 3-tól új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a konstrukció fontosabb paraméterei nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős, 5,75-6,75% között mozgó kamatozással. Nemrég a FixMÁP-ból is új sorozatot bocsátottak ki, de ott sem változtak a feltételek, kivéve egyet.
Sok PMÁP-befektető talán észre sem vette, hogy az utóbbi években jó párszor előfordult: a nevében inflációkövető Prémium Magyar Állampapír negatív reálkamatot fizetett. Aki egy ilyen papírt vásárol, az a jövőbeni infláció ellen szeretné védeni magát, de utólag visszatekintve ez sokszor nem sikerül. A számok azt mutatják, hogy 2020 áprilisától két és fél évig tartó negatív reálkamat-környezettel kellett megbarátkozniuk a PMÁP-befektetőknek, ennek mértéke több hónapon keresztül -10%-nál is rosszabb volt. Jó hír, hogy azóta fordult a kocka, és az elmúlt két évben már sokan tettek szert pozitív reálhozamra, idén viszont az infláció várható emelkedése előrevetítheti, hogy egyes PMÁP-tulajdonosok ismét veszíthetnek PMÁP-pal a pénzük értékéből. Mutatjuk, kik a "legveszélyeztetettebbek".